Konfliktusok és kezelésük

A konfliktus az élet része, és bár a "brand"-je pocsék, ha jobban belegondolunk, ez viszi előre a világot. Sokan hajlamosak a konfliktust a veszekedéssel azonosítani. 
A konfliktusok a  különbözőségünkből erednek, ez adja egyediségünket, új megoldásokat, fejlődést segít elő.
A valódi kihívás, hogy mit kezdjünk vele, hogyan fordítsuk lehetősséggé.

Konfliktuskezelés teszt letöltése
Kommunikáció Tréning
  1. VERSENGŐ
    MAGAS ÖNÉRVÉNYESÍTÉS – ALACSONY EGYÜTTMŰKÖDÉS
    Versengő konfliktuskezelési mód az erőt használja, alkalmazója így kívánja pozícióját erősíteni. Célja, hogy saját érdekei érvényesüljenek, függetlenül attól, hogy másoknak milyen igényei, meglátásaik vannak.
    Versengő szituációban „kiállunk az igazunkért”, „megvédjük (helyes?) álláspontunkat”.
    Versengő magatartás segít
    • krízis helyzetben, mikor gyors cselekvésre van szükség;
    • amikor gyors cselekvésre, döntésre van szükség;
    • népszerűtlen intézkedések végrehajtásakor, ha nagy a várható ellenállás;
    • változások, folyamatok elindításakor, mikor sokféle érdek ütközik.
    Versengő magatartás veszélyei:
    • Környezetében levők „feladják”, elvesztik a kedvüket a győzködésre. Így nem is próbálják meg a döntéseket befolyásolni, az információt megtartják maguknak, így a döntés megalapozottsága veszélyben kiürülhet.
    • A bizonytalanság, segítség kérés a gyengeség jelévé válik a környezet szemében. Kevésbé mernek emiatt kérdezni, ami miatt inkább rosszul döntenek, mint kérdeznek.
    • Megromolhatnak a kapcsolatok.
  2. PROBLÉMAMEGOLDÓ
    MAGAS ÖNÉRVÉNYESÍTÉS – MAGAS EGYÜTTMŰKÖDÉS
    Problémamegoldó konfliktuskezelési mód során mindkét fél számára kielégítő megoldás keresése a cél. Gyakorlatban ez a konfliktus okainak feltárását, megértését, és ennek figyelembevételével kreatív megoldását jelenti. 
    Problémamegoldó magatartás hasznos, ha:
    • az eltérő szempontrendszerek egyformán fontosak, nem lehetséges kompromisszumokkal azokat gyengíteni;
    • a résztvevők képesek elköteleződni egy kialakított megoldás mellett;
    • konfliktus megoldást érzelmi motívumok hátráltatják, melyek a résztvevőket nagyban befolyásolják.
    A problémamegoldó magatartás veszélyei:
    • Triviális kérdések megoldása is hatalmas idő és energia befektetést jelent, ez elveszi az erőforrásokat a valóban fontos problémáktól.
    • Krízisben nagyobb problémákat idézhet elő.
  3. KOMPROMISSZUMKERESŐ
    KÖZEPES ÖNÉRVÉNYESÍTÉS – KÖZEPES EGYÜTTMŰKÖDÉS
    A kompromisszum kereső konfliktuskezelési mód célja egy, a felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás kialakítása. Ennek során mind kétfél lemond bizonyos igényeiről, a megoldás csak részben elégeti ki azokat.
    A kompromisszum kereső ember a probléma megoldás során többet ad fel érdekeiből, mint a versengő, és kevesebbet, mint az alkalmazkodó. Ehhez hasonlóan nyíltabban kifejezi érdekeit, mint az elkerülő, de jobban titkolja azokat, mint az együttműködő.
     Kompromisszumkereső magatartás hasznos, ha:
    • a célok nagyon fontosak, de nincs lehetőség más megoldási módok választására;
    • kevés a rendelkezésre álló idő;
    • probléma túl komplex;
    • a felek érdekei ütik egymást;
    • a felek egyenlő erősek és érzelmileg elkötelezettek saját érdekeik mellett.
    A kompromisszumkereső magatartás veszélyei:
    • A folyamatos kompromisszumokban veszélybe kerülhet az egyén vagy a szervezet hosszú távú célja.
    • A kompromisszumok mindig az adott pillanatnak szólnak, alapelveket, értékeket nem lehet érvényesíteni bennük.
    • A folyamatos kompromisszumra törekvés aláássa a bizalmat, és egymásra való odafigyelést.
    • Senki sem teljesen elégedett.
  4. ELKERÜLŐ
    ALACSONY ÖNÉRVÉNYESÍTÉS – ALACSONY EGYÜTTMŰKÖDÉS
    Elkerülő „konfliktuskezelés” során sem a saját, sem mások érdekei nem kerülnek terítékre. A cselekvés célja a konfliktus elkerülése. Ez számos formában történhet, többek között döntések elhalasztásában, konfliktusos szituációból való diplomatikus kihátrálásban, vagy akár az ilyen jellegű helyzetek kerülésében.
    Elkerülő magatartás hasznos, ha:
    • az adott konfliktus megoldásához nem adottak a lehetőségek;
    • a résztvevők érzelmileg túlfűtöttek;
    • nem áll rendelkezésre elegendő információ;
    • a helyzet az egyik félnek nem nagyon fontos;
    • konfliktusból adódó károk meghaladják annak előnyeit.
    Elkerülő magatartás veszélyei:
    • Megoldás helyett nő a probléma súlya.
    • Az elodázott döntések külső és belső feszültséget okoznak.
    • A környezet rossz véleményt alakít ki, sérül az önbecsülés, önértékelés.
  5. ALKALMAZKODÓ
    ALACSONY ÖNÉRVÉNYESÍTÉS – MAGAS EGYÜTTMŰKÖDÉS
    Alkalmazkodó konfliktuskezelés a saját igények háttérbe szorításán, másik érdekeinek feltétel nélküli elfogadásán alapszik. Egyaránt fakadhat nagylelkűségből vagy önfeláldozásból, megjelenhet mások véleményének átvételében, utasításaik, kéréseik kritika nélküli elfogadásában.
    Alkalmazkodó magatartás hasznos, ha:
    • a konfliktusban nem a saját igények kielégítése az elsődleges;
    • a kérdés a partnernek sokkal fontosabb;
    • a személyes kapcsolat az elsődleges;
    • a további versengés károkkal járna;
    • nem akarunk mi fáradni a döntéssel;
    • nem érezzük magunkat kompetensnek a döntéshez.
    Alkalmazkodó magatartás veszélyei:
    • Ötletek, javaslatok sem kapják meg az őket megillető figyelmet.
    • Az emberek nem várnak kezdeményezést az alkalmazkodó stratégiát folytatótól.
    • Lehetetlenné válik a szabályok, folyamatok érvényesítése.
    • Sérül az önbecsülés és az önbizalom.

LivingRoom+ 1065 Budapest, Bajza u. 56.

+36 70 383 50 25

Made with ‌

No Code Website Builder